Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Békéscsaba

Közeli helyek

Látnivalók >> Skanzen | Békéscsaba

Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely
Gabonamúzeum, Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely

Elérhetőségek

Cím: 560 Békéscsaba, Gyulai út 65.
Tel.: +36 66 441 026
Mobil:
Fax:
E-mail: mmm@bmmi.hu
Honlap: www.bmmi.hu
GPS: LAT: 46.679041, LON: 21.121618

Nyitvatartás

május 1-től szeptember 30-ig: 10.00-17.00 óráig, hétfő szünnap

Fotók

Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Csókási szélmalom Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Gajdács vagy Csabai tanya Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Gajdács vagy Csabai tanya Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Szoba búboskemencével Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Szoba - Konyhaasztal Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Gémeskút Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Csókási vagy Kiss-féle szélmalom Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely - Csókási szélmalom keresztmetszete

Leírás

A Gyulára vezető út mellett áll az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek együttese. A telekre áttelepítettek egy szélmalmot a csókási határbólés a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról egy gépszínt, melyben "A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig" című kiállítás látható.

A Gabonamúzeum létesítményei:
Gajdács vagy Csabai tanya
Csókási vagy Kiss-féle szélmalom
A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás
Bőség c. szobor

Térkép

Extra

Leírás: Övpárkány nélküli csonkakontyos oromzata deszkából épült. Vert falú, deszkázott födémű az épület. Udvarán található a békéssámsoni szélmalom.
építészeti stílus: népi

A Gabonamúzeum létesítményei:

1, Gajdács vagy Csabai tanya:


Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése.

2, Csókási vagy Kiss-féle szélmalom:


A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507.számú tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára. 3, Vésztő-Mágori szín:


Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. Század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

4. A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás:


A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyoczky Béla: "A mag" című szoborkompozíciója és a föléje - mintegy szárazmalmi kerengősátorként - emelt faszerkezet, Nemes Roland alkotása. A két malomkövön álló carrarai márvány búzaszem, a gabonatermesztést és feldolgozást szimbolizálja. A felső malomkő barázdái mintegy a szántóföld barázdáira emlékeztetnek.

5. Bőség c. szobor:


1985 júniusában helyezték el a múzeum területén Emil Vitroel, a román szobrászművész sütői mészkő alkotását. A művész, aki Nagyváradon él, a városnak ajándékozta a szobrot és az a Városi Tanács döntése alapján a Gabonamúzeum területén került felállításra, illetve felavatásra.
A Gajdács tanya körüli területen, a hagyományos tanyai környezetnek megfelelően szilva, dió, és egyéb, a környezetbe illő növényekből fás, cserjés területet alakítottak ki. A tanya előtt kis virágágyás látható, hagyományos "tanyasi" virágokkal és rozmaring tővel. Nagyobb területen lucernát telepítettek. A gépszín, illetve szélmalom előtt pedig a termesztésből már kivont régi őszi búza, őszi árpa fajták bemutató parcellája látható. 1988 őszén is 35 fajtát vetettünk el.Különösen értékes fajták itt - melyek a tájhoz is kötődnek - a gyomai tájfajta, a komádi tájfajta, a bánkúti búzák, a mezőhegyesi fajták. Az érdeklődő látogatók így megismerkedhetnek több olyan búzafajtával, melyeket a hagyományos paraszti gabonatermesztésben alkalmaztak. A múzeumvezető mellékesen a fajtákról, fejlődésükről, betegségeikről stb. feljegyzéseket készít. Megfelelő "termésmennyiség" esetén a vállalat laboratóriumában minőségi vizsgálatokat is elvégzünk.
A mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig c. állandó kiállítás. A kiállítás anyagát Cs. Szabó István gyűjtötte és állította össze, aki Vasvári Mihályt követte a múzeum vezetésében 1985. augusztus 16.ika óta. A kiállítás célja, hogy 220m2-n az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. A kiállítás a következő nagyobb egységekre tagolódik: I. Őskor és népvándorlás, II. Középkor, III. Békés megye újratelepülése a török hódoltság után, IV. Az ún. tőkés fejlődés megyénkben, V. A megye malomipara, az államosítástól napjainkig, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat története.

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!