Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Kilenclyukú híd - Hortobágy

Közeli helyek

Látnivalók >> Híd | Hortobágy

Kilenclyukú híd
Hortobágyi Kilenclyukú híd

Elérhetőségek

Cím: Hortobágy,
Tel.:
Mobil:
Fax:
E-mail:
Honlap:
GPS: LAT: 47.581782, LON: 21.147556

Nyitvatartás

A hortobágyi Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd klasszicista stílusban épült 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.

Fotók

Kilenclyukú híd - Kilenclyukú híd - Madártávlat Kilenclyukú híd - Kilenclyukú híd ekhós szekerekkel - 1904 Kilenclyukú híd - Hatos ökörfogat - 1973

Leírás

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát.

Térkép

Extra

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.

Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani és a fenntartása is egyre több pénzbe került. A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen a hídfon vonultak Szolnok felé és onnét Bécsbe. A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, nem vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülése végett Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi hídra.

Debrecen városa 1825-ben határozta el lebontását és helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. Az új kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett.

A kőhíd építése nem volt eseménytelen. 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecent a tervek módosítására, mert úgy ítélte meg, az átfolyási szelvényt növelni kell. A továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában érkezett meg, sőt a királyi kamara több mint tízezer váltóforinttal hozzájárult a híd építéséhez. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de a helyi homok használhatatlannak bizonyult. Az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony. Az összes szükséges faragott kő 1832-re ért az építkezés helyszinére. Gondot okozott a kocsipálya burkolatához szükséges kő. Egy véletlen folytán találtak rá egy tokaji szőllősgazdára - Boronkai Ferencre - aki szőllőjében egy kis kőfejtőt is működtetett és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen tőle vásárolta meg a szükséges negyven köbölnyi mennyiséget. A tokaji kő elszállítása szerencsétlenül alakult. Egy tokaji vállalkozó 14 köböl követ hajóra rakatott, de a hajó még a tokaji kikötőben elsűllyedt. 1833 tavaszán elkezdték a kocsipálya kövezését, de a munkát szakszerűtlenül végezték el, így azt fel kellett bontani. Nagynehezen 1833. június 24-re elkészült a kocsipálya kőburkolata.

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát.

A kilenclyukú híd szerkezetében az elmúlt évszázadok nem okoztak károsodást. Az 1980-as évek elejére a felületi romlások miatt elkészítették a híd felújításának terveit. 1981-1983 között elvégezték a felújítást.

A település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-án összehívott híres hídivásár, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. Annak idején nem volt itt település, hanem csak a híd a Hortobágy folyón és a partján álló Nagycsárda a kocsiszínnel. Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az Alföld legnagyobb hídjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak, rövidebben hídivásárnak.

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!