Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Gödöllői Királyi Kastély - Gödöllő

Közeli helyek

Látnivalók >> Kastély, kúria | Gödöllő

Gödöllői Királyi Kastély
Grassalkovich-kastély

Elérhetőségek

Cím: 2100 Gödöllő, Gödöllői Királyi Kastély
Tel.: +36 28 410 124
Mobil:
Fax: +36 28 423 159
E-mail: informacio@kiralyikastely.hu
Honlap:
GPS: LAT: 47.596158, LON: 19.347793

Nyitvatartás

április 1. - október 31.
10:00 - 18:00

november 1. - március 31.
10:00 - 17:00

Fotók

Gödöllői Királyi Kastély - Díszudvar Gödöllői Királyi Kastély - Madártávlatból Gödöllői Királyi Kastély - Dolgozószoba Gödöllői Királyi Kastély - Sisi-szoba

Leírás

A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a XVIII, században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia (1740-1780) bizalmasa. Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester 1735 után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére.

A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.

A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.

Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített.

A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Közülük a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt.

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett.

Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

Térkép

Extra

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!