Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Sümegi Vár - Sümeg

Közeli helyek

Látnivalók >> Vár | Sümeg

Sümegi Vár
Sümeg vára

Elérhetőségek

Cím: 8330 Sümeg,
Tel.: +36 (87) 352 737
Mobil:
Fax: +36 (87) 550 166
E-mail: programmanager@hotelkapitany.hu
Honlap: www.sumegvar.hu
GPS: LAT: 46.981841, LON: 17.281977

Nyitvatartás

okt.1-ápr.30.
naponta:9:00-16:00

máj.1-jún. 30. szept.1-30.
naponta:9:00-18:00

július-augusztus
naponta:8:00-20:00

Fotók

Sümegi Vár -

Leírás

A város fejlődésének egyik legfőbb meghatározója a vár. A sümegi vár az ország egyik legnagyobb, legépebb és legszebb fekvésű középkori váremléke.

A Sümegi vár fejlődését és jelentőségét nagyban befolyásolta, hogy egyházi birtok volt. A mindenkori veszprémi püspökök jelenléte és kötődése, az évszázadok folyamán mindig nyomon követhető volt a vár állapotán.

Írásos adatok hiányában, a részleges várfeltárás adataiból következtetve, a vár építése az 1244-1262 között működő, Zalaudus (Zéland) veszprémi püspök nevéhez köthető.

Tatárjárás után, IV. Béla ösztönzésére kezdték el fokozatosan bővíteni. A környezetéből meredeken kiemelkedő várhegy talapzata egy alsókréta kori mészkőszikla. Tövében fontos kereskedelmi útvonalak találkoznak.

1260 és 1270 között a vár még mindig csupán az öregtoronyból, a mai fellegvárból, az itt található ciszternakútból, és az őket körül ölelő falakból állott.

1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a püspökségtől a király elvette, s így Sümeg vára a környékbeli birtokok védelmének és irányításának fő központjává vált. Ekkor kerülhetett sor a Fellegvár falainak, valamint az öregtorony felső traktusának kibővítésére. Az első nagyobb szabású bővítést a XV. század folyamán, Gatalóczy Mátyás (1440-1457) püspök idejében végezték.

Gatalóczy halála után a munkálatok támogatója Vetési Albert püspök lett. Ebben az időben fejezték be a Fellegvár előtti „fennsík” falakkal való körül kerítését. Ezeket a várfalakat a későbbi évszázadok folyamán többször átépítették, gyengébb pontjain bástyákkal erősítették meg. Vetési püspök idejében épült még a farkasveremmel védett belső kaputorony, és az innen nyíló kapuőrző darabontok szobája. A XV. század folyamán építették a vár külső kaputornyát és az innen kiinduló pártázatos, lőréses külső várfalat, mely a fellegvár délkeleti sarkáig vezet.

Mátyás király halála után, Miksa német-római császár seregei szállták meg a várat. Kinizsi Pál azonban 1491-ben visszafoglalta és átadta azt ifjabb Vitéz János (1489-1499) veszprémi püspöknek. A század végére már csak kisebb építkezések folynak a várban. Közülük a legjelentősebb a várkápolna kialakítása vagy átalakítása volt. 1526-ban Várady Pál veszprémi püspök, a devecseri Csoron Andrást bízza meg a vár védelmével, aki jelentős összegeket fordít annak építkezéseire. Az ő nevéhez fűződik a hatalmas támpillérekkel ellátott északi fal megerősítése is.

A török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet kapott Sümeg vára, hiszen második vonalban védte Magyarországot, illetve Nyugat Európát. A város ugyan többször török kézre került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni.

1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet a püspökség Köves András vezetésével a sümegi vár falai között keresett menedéket, aki sokat tett a vár megerősítéséért. Az ő idejében épül ki az északi fal belső erődítménye, s a hozzá kapcsolódó udvari helységek sora. Főműve a vár északi sarkán álló, ötszög alaprajzú óolasz bástya, melyen, 1554-es évszámmal jelölt feliratos kőtábla őrzi, az egykori munkálatok emlékét. Köves püspök a vár délnyugati oldalán álló palotaszárnyat is átépíttette, díszesebbé tette.

Az építése történetének következő fontos fejezetét képviselik azok a bővítések és átalakítások, melyek Széchenyi György püspök (1648-1658) kezdeményezésére a sümegi várat pompás püspöki székhellyé avatták. Ő kezdeményezte a Kövesi püspök által már bővített palotaszárny, barokk stílusban történő átalakítását. 1656-ban – a vár külső védelmét elősegítendő – bástyákkal megerősített kőfalat építettek az egész város köré.

Széchenyi utódja, Sennyey István püspök (1659-1683) megerősítette a vár külsőkapuját, s mellé, a későbbiekben róla elnevezett, bástyát is építtetett.

A következő évszázad első évtizede a vár pusztulásának kezdetét jelentette. 1705-ben Rákóczi seregei hadtáp központként használják a várat. De 1709-ben az osztrák seregek visszafoglalják. Majd 1713-ban, ennek megtorlására és elővigyázatosságból, hadgyakorlat címén az osztrák várőrség előbb alaposan megrongálja, majd felgyújtja, ahogy az ország más várait is.

Ettől kezdve a sümegi vár két és fél évszázadon át, az időjárás viszontagságainak kitéve, elhagyatottan áll.

1989-ben a várat, Sümeg város vezetése, szigorú műemlékvédelmi feltételek mellett, magánkézbe adja és még ebben az évben megkezdődnek a karbantartási munkák. Felújítása azóta is folyamatos, arculata megújuló, egyre inkább hasonlóvá válik régi önmagához.

Vártaxi
A várba gyalogosan vagy a Vártaxival lehet feljutni.
Árak:
Várparkoló-Vár: 400 Ft/fő
Várparkoló-Vár-Várparkoló: 700 Ft/fő
További információ:
Papp Tamás
Tel: 06-30/9864309
További információ

Térkép

Extra

IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi nemzetség ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték a legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonasága, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújttatta a császári parancsnokság.

A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!